Üdv majmok!

rántottbusz (ilyen egy idióta nevet) rendszeresen összegyűjti a világsajtóban megjelent híreket, szelektál, szortíroz és kinyomtatva néha elhozza a barlangomhoz, az erdő mélyére. Így tett most is hétvégén, de bár ne jött volna! Kezdjük azzal, hogy megtudtam, hogy megjelenik az új Burzum album ez az Umskiptar vagy mi a franc. Május 21-én bocsáttatik a nagyközönség elé a Norvég Remete (engem próbál másolni, tök bénán) remekműve. Alig várjuk! Jujj, nagyon izgis lesz.

rántottbus (még mindig fentartom) egy nyomtatott fémforgácsot is mutatott amiben szombaton 23:30-kor megjelent egy Umskiptar lemezkritika. Ha a napórám nem csak akkor pontosan április 14-e volt. Hogyan lehetséges ez? Egy hónappal a lemez megjelenése előtt? Vikernes ingyen küldött a forgácsnak promóbakelitet? Nem is tudtam, hogy ennyire nagy puszipajtások.

“A szövegeket nem ismerem, azon kívül, hogy főként gondolom a szkaldokról szól, ennek köszönhető amúgy a sok szavalás.” Aha. Tehát a hivatalos kiadványból, amit a cikk szerzője a polcán tudhat, hiányoznak a dalszövegek. Megértem, hogy túlzó elvárás egy olyan embertől a dalszöveg közzététele, aki az ilyen-olyan politikai eszméit fennen hangoztatja, valamint könyvet jelentet meg és állandóan kinyilatkoztat az Internetes Szupersztrádán (most tanultam ezt a szót), teljességgel megértem.

Szóval ezért szar a világ gyerekek. Hol vannak a régi jó értékek? Hol van az a báj, az a reménnyel fűtött feszült várakozás amikor heteket vársz arra, hogy egy megrendelt kazetta megérkezzen és remegve teszed be a deckbe, majd napokig hallgatod oda-vissza és hónapokig a hatása alatt maradsz? Sehol nincsenek, menjetek a picsába mind, én meg vissza a barlangba.

MiSS Antrope

A szaksajtót ma körbejárta a hír, miszerint Lukács László (66) a Tankcsapda alapítója, arca, „énekese” bejelentette: válik! Mint szar a májtól, cseresznye a táltól.

„Én ebből a tálból többet nem cseresznyézem” – fakadt ki az élelmedett korú Motörhead rajngó. „Sosem felejtem el, amikor szóltam Levinek, hogy tudok egy munkát. Persze ő egyből azt hitte, hogy gyűrnie kell a lepedőt velem, de tévedett. (bár az igaz, rendesen csőre töltve voltam akkor éppen). Elhívtam a házamba „ez az?” – kérdezte az ajtóban állva. Aki nem vak, az látja. –feleltem.
Tetszett neki amit látott és annyira összespanoltunk, hogy Rock And Rollnak hívott a nap végére. Dumáltunk a zenéről a csajokról, a füvekről meg a fuckról és azt mondta: legyen köztünk híd, ne csak a pénz. Barátok lettünk, kicsikét. Zenéltünk, mulattunk, éltünk. Rio, Disco, szabadon.

Elreppent 19 év és rohadt a hely. Nem magától, hanem magamtól. Nem bírtam tovább, kirontottam a hóesésbe és minden tréfát félretettem. Jól tettem. Levi bammeg, megcsaltál a gitároddal, nem mintha ahhoz értettél volna! Szeretlek, de ne gyere vissza többet.

LLN – Luki Laci Nőtlen

——————-

De ki legyen az új gitáros?

- Leander?
- Vörös Kovács Attila?
- Elek Ottó?

http://youtu.be/WAqPOCMVU0Q

Nehéz, fáradtságos évet tudhatunk magunk mögött. Ahhoz hogy vidáman és méltóképp zárjuk le 2010-et, összeállítottunk egy kétséget kizáróan objektív, indulatoktól mentes listát azokról a zenei albumokról, amik a ‘metal’ címke alatt jelentek meg. Illetve aminek hallatán hirtelen gerjedelem támad bennünk, hogy csattanós nyelves csókot adjunk egy szőrös favágónak vagy egy bajuszos eladónőnek.

Sorrend nélkül az idei év azon metallemezei aminek hallgatása közben hirtelen vonzódni kezdünk a saját nemünk iránt:

Agalloch – Marrow_Of_The_Spirit
A szenvelgős, hosszúra nyújtott téli estékhez kiválóan illik ez a hatszámos (átlagosan 11 perc körüli dalok), amerikai cukipofák által készített album. Szinte az ember előtt van a kép, amikor a Marrow Of The Spirit bakelit elindul a lejátszón és közben halkan duruzsol a kandalló, mi pedig egy kiterített jegesmedve bőrön meztelenül várjuk a szomszéd Pista bácsit, hogy egy pohár vörös bor mellett együtt álmodozzunk a régi laktanyai élményeinkről.

Amorphis – Magic & Mayhem – Tales from the Early Years
Van az a pénz amiért levetkőznél fiú létedre egy csapat kőműves előtt? Ha igen, tökéletes aláfestő zene lehet a sztriptízhez a finnek zenéje. A M&M-en olyan dalok hívogatnak minket édes csínytevésekre, amiket az új énekes ad elő leporolt Amorphis slágerek képében. Cukiságfaktor: 5/5

Burzum – Belus
Abszolút kiakad tőle a ratyi-o-meter, tulajdonképpen ha ennek hallgatásától nem buzul be rögtön valaki, akkor az már orvosi csoda lenne és valami tényleg nincs rendben a genetikai állományával!
Hölgyeknek már létezek alternatív verzió is, Gizus néven.

Cradle Of Filth – Darkly Darkly Venus Aversa
Újabb leszbikus himnuszokat kapunk az angol fenegyerektől, ezúttal sötéten-sötéten, mert az úgy sokkal izgalmasabb. Kéjesen és magasan sikongatva nyúljon minden lány magához és a barátnőjéhez azonnal!

Darkthrone – Circle The Wagons
Lehet-e annál csodálatosabb amikor két pajkos és izmos hímtag egymásnak feszül, játszadoznak egymással és a móka hevében időről-időre hevesen kitörnek és a világra ontják érzéseiket? Ugye nem. Részesei lehetünk mi is e nem mindennapi csodának, ahányszor csak meghallgatjuk a Circle The Wagons-t.

Fear Factory – Mechanize
Cyberszex egy Mackóbárban.

Amennyiben konzervatív beállítottságúak lennénk és a fenti lista alapján feljelentést tervezgetnénk az Autodafé Magazin ellen, erkölcsi értékek megóvására hivatkozva, nyugodtan vegyük meg a Kvelertak – Kvelertak lemezét és helyreáll a világrend.